"Civilek" támogatása lakiteleki módra...

Épp az imént futottam bele Varga Zoli cikkébe a Lakitelekma.hu-n a civil szervezeteknek adott támogatásokról. Az önkormányzat 1 millió forintot osztott szét közöttük. 5 egyesület vagy alapítvány részesült anyagi támogatásban: 100.000-100.000 Ft-t kapott a két egyház az adventi ünnepségekre, szintén 100.000 Ft-t kapott a Tűzoltózenekar, a Tőserdőért Alapítvány 250.00 Ft-t, a Könyvtári Közösségekért Alapítvány pedig 450.000 Ft-t (!).

A két egyház nem lehet kérdés, sőt a Tűzoltózenekar is messze megérdemli a fenti támogatást. Sokszor, sok helyen örvendeztetnek meg minket a művészetükkel, messze földre elviszik kicsiny falunk jó hírét, ezt a támogatást teljesen helyénvalónak érzem.

Ezt követi a Galgóczy Zsolti féle Tőserdőért Alapítvány 250.000 Ft értékben. Amennyiben ebből a pénzből a tavaszi revitalizáció költségeit fedezik, szépítik, takarítját a Tőst, akkor jó helyre kerül a támogatás, de ha ebből a pénzből csak újabb nyári koncertek, kordonos magáncélú rendezvények vagy (ne feledjük választási év jön) ingyenpörköltes, kisgrofós bújtatott választási népünnepélyek lesznek, akkor lehet lett volna jobb helye...

A végére hagytam Dékányné képviselőasszony alapítványát, ami 450.000 Ft-t, azaz majdnem fél milliót kapott. Őszintén megmondom fogalmam sem volt, hogy mivel foglalkozik a fenti alapítvány, hogy ekkora összeggel kellett támogatni őket - szégyen, nem szégyen telefonáltam egyet. Aztán még egyet és még egyet. A negyedik megkérdezett ember volt az, aki tudni vélte, hogy bizony ez az a szervezet aki a helyi Pravdát, akarom mondani a Helyi Hírmondót nyomtatja vagy szerkeszti vagy adja ki vagy valami... ergo látszik, választási év jön... Biztos vagyok benne, hogy jó helyre került a pénz... illetve nem, na mindegy...

Értem én, hogy 1 millió forint nem olyan sok ha fel kell osztani, de azért érdekelne, hogy milyen szakmai érvek voltak azok, amik segítették a testület döntését. Mik voltak azok a falusiakat segítő, a falut jobbá tevő dolgok, ami miatt például az utóbbi két alapítvány neve mellé ekkora összegek kerültek? Egy fontos dolgot jeleznem kell: csak az a szervezet kaphatott támogatást, aki igényelt! Aki nem igényelt az nem kapott msemmit!

De továbbmegyek - van a faluban vagy 25-30 civil szerveződés: nagycsaládosok, néptáncosok, hagyományőrzők, polgárőrök, tűzoltók, lovasok, asztaliteniszezők és sorolhatnám sokáig. Nagyon érdekelne, hogy mik voltak azok a szakmai- szociális-, kulturális érvek, amik miatt mondjuk 0 Ft támogatást kapott a helyi polgárőr egyesület. Ők nap, mint nap járőröznek éjszakánként úgy a tanyavilágban, mint a faluban. Ők önkéntesek, akik a szabadidejükből sok-sok órát arra fordítanak, hogy mi nyugodtan aludhassunk a meleg szobánkban. Ők azok, aki reggelente ott állnak az iskola / óvoda előtt a zebránál és segítik a szülők / gyerekek átkelését az úttesten. Ők azok akik rendezvényeket biztosítanak, baleseteknél segítik a rendőrök munkáját, forgalmat irányítanak vagy épp legutóbb halottak napján a 44-es úton strázsáltak naphosszat, hogy mindenki biztonságosan meg tudja közelíteni a temetőt. 

Na ezek a Hölgyek / Urak pont 0 Ft-t kaptak! Igaz ők nem nyomtatnak újságot, nem rendeznek ingyenpörköltes Lagzi Lajcsi koncertet, ők "CSAK" vigyáznak ránk... Ezek után nekem nem tűnnek őszintének polgármester asszony Facebook-os ömlengő köszönő szavai a múlt hétről... de választási év jön na és a polgárőrök sokan vannak... Ja és tényleg, mintha legutóbb amikor résztvett a polgárőrök közgyűlésén, akkor még anyagi támogatásról biztosította volna őket, illetve be akart volna lépni a polgárőrségbe... de hát tudjuk - választási év jön, gondolni kell a fotókra, ami akkor készül majd mikor átvezet két kisgyermeket a zebrán és ez meg tud majd jelenni a helyi újságban (450.000-ért).

A másik egyesület aki szintén 0 Ft-t kapott, az az önkéntes tűzoltóegyesület. Ők sem nyomtatnak újságot, nem Dékányné elnökli őket és bármilyen meglepő ők sem szerveznek koncerteket. Ők csak tüzeket / házakat oltanak, beázott pincékből szivattyúzzák a vizet, úttestre / házra kidőlt fákat vágnak ki, vihar által megbontott tetőket fóliáznak le a vihar közepén, hogy életet / értéket mentsenek, óvjanak. Oda mennek, ahonnan az átlagember menekül! Nagyon sokszor elsőként érnek ki baleseti helyszínekre, vágnak ki embereket / gyerekeket összetört autókból és van nap amikor szótlanul, szikra nélküli tekintettel, szomorúan mennek haza, mert valakit nem sikerült megmenteni, valaki meghalt a kezük között... Ezek a HŐSÖK, akik szintén ingyen, a faluért, a falu lakosaiért, a családjuktól megvont szabadidőben végzik azt amit végeznek, na ők is pont nulla, azaz 0 Ft-t érnek a faluvezetésnek...

Szégyenlem, sajnálom és én kérek tőlük elnézést a faluvezetők nevében ezért a "megbecsülésért"...

...a kultúra háza, a lélek épülésének a háza...

Tegnap a testület 5 igennel és 2 tartózkodással megszavazta, hogy a "Petőfi Sándor Művelődési Ház" új neve "Lakiteleki Közösségi Tér" legyen. A változtatás oka az előterjesztés benyújtója szerint egy júliusban kiadott miniszteri rendelet, ami a kulturális intézmények feladatait, kötelezettségeit, működési feltételeit szabályozza, ennek szerettek volna ezzel a névváltoztatásal (valójában funkció változtatással) megfelelni.

Alapvetően 3 sarkalatos különbség van "Közösségi tér" és "Művelődési ház" között: 

1. A hivatalos magyarázat szerint az 1. különbség miatt lett minden megváltoztatva, az pedig a vezetéséhez szükséges végzettség. Művelődési házat csak szakirányú, felsőfokú végzettségű ember vezethet, pl.: népművelő, művelődésszervező, művelődési manager, stb, tehát egy szakirányú diplomás ember, közösségi teret már egy okj-s gyorstalpalóval is lehet működtetni. Galgóczi Zsoltnak ilyen diplomája nincs, de nehezen tudom elképzelni, hogy egy 4.500 fős településen nincs egy olyan friss diplomás, pályakezdő, LAKITELEKI fiatal, aki ezt a feladatot ne vállalta volna el. Zsolt úgy is túlterhelt, egyedül viszi a boltot. Ketten kényelmesen megoldották volna a Művelődési ház működtetését, így maradhatott volna a művelődési ház, egy fiatalt helyben tartott volna az önkormányzat + egy család megélhetése biztosított lett volna. Természetesen ez költségekkel is járt volna - ha a szakmai minimumot nézzük, akkor minden munkáltatói teherrel körülbelül olyan 3 millió forintba került volna ez a személy Lakiteleknek évente. Ha ezt összevetjük az önerős beruházásokkal (pl.: kondipark), az ingyenes rendezvények, koncertek költségével, az év végi milliós jutalmakkal, az önkormányzati cégeknek nyújtott tagi kölcsönökkel, milliós önerős beszerzésekkel vagy akár a több napos kirándulások kiadásaival, akkor azt hiszem ez nem egy tervezhetetlen kiadás egy 1,2 milliárdos (1200 millió forintos) éves költségvetésű településnek. Sajnos vezetőink itt is a könnyebb utat választották: leépítés, destrukció, rombolás, lebontás... ez az amihez nem kell befektetett munka, ész, szaktudás....
2. A 2. jelentős különbség a kötelező nyitvatartási idő. Közösségi térnél ez minimum heti 3 nap (amiből egy hétvégére vagy munkaszüneti napra kell essen), napi 4 órában (heti egyszer 16:00-19:00 között) kell nyitva lennie, míg a művelődési háznak heti 5 nap (min. 1 hétvége), napi 8 órában és a hét 4 napján 16:00-19:00 között kell nyitva lennie. Ha belegondolunk a helyi civil szervezetek (akik még ingyen használhatják a művelődési házat) főleg délutánonként / esténként használják a házat, Közösségi Tér esetében ezzel is lehetnek gondok. Mi lesz ha valaki nyitvatartási időn kívül szeretné használni a Közösségi teret? Nem engedik be? Fizetnie kell érte? Nem állítom, hogy ez lesz, de félek, hogy ilyen dolgokról is eshet szó idővel, hisz például mikor Zsoltitól próba időpontot kértünk a színjátszó körnek, volt, hogy másfél hétre tudott csak szabad délutánt adni, mert tele volt. Az, hogy csak üresen áll / nincs kihasználva szerintem erős csúsztatás és lássuk be a Lakiteleken működő kulturális és civil csoportok főleg munkaidő után vagy hétvégén érnek rá...
3. A 3. eltérés a színpad és a minimum 100 ülőhelyes nézőtér. Közösségi térnél ez NEM KÖTELEZŐ, csak a művelődési háznál! Ergo ha én közösségi tér vagyok és tételezzük fel (szigorúan elméleti síkon), hogy nem feltétlenül szeretem a faluszépítőket, akik pályázati úton nyerték a székeket a nézőtérre és a világosítást a falakra, bármikor mondhatom nekik, hogy "vigyétek innen" minden következmény nélkül. Nem lesz szék, nem lesz előadás csak egy üres tér. Ha van egy üres tér, akkor az ki lehet szintezni és mint közösségi tér simán működtethetek egy lakodalmas házat vagy rendezvénytermet. A kultúra úgy is deficites, ez legalább pénzt is hozna! Nem mondom, hogy ez lesz, nem tudom, hogy mi a terve az önkormányzatnak a művelődési házzal, de ebben az új működési formában ezt is bármikor megteheti...

Az meg hogy ezt a változtatást hogyan kommentálták a képviselők, az meg tényleg mindent elmondott: "1995 óta neve sincs művelődési ház". "Nem az a fontos mi az épület neve, hanem hogy mi van benne". "Az internet korában egy Lakitelek méretű településnek nincs szüksége művelődési házra". Én erre annyit mondanék a tisztelt képviselőnek, hogy guglizzon rá a Mona Lisa-ra majd ha teheti nézze meg élőben. Vagy keressen egy képet pisai ferde toronyról, utána nézze meg a helyszínen. A youtube-on halgasson meg egy Tankcsapda vagy egy Csík zenekar számot, utána menjen el egy koncertre. Hála Istennek majd mindben volt részem, a különbség nem leírható. De továbbmegyek a gyermekeink évzáróját, egy színi előadást, egy újévi koncertet vagy Vadas Laciék citerásait nem az interneten szeretném megnézni, hanem élőben a kultúra házában. Bár megtalálom Czinege Editke kerámiáit a neten, Tóth Sanyi fényképeit a facebookon, Tyupi lányának Zsaninak a festményiről is vannak fényképek, a színjátszókról is vannak videók, de az mind semmi ahhoz képest, mikor személyesen, élőben nézi az ember. Végtelenségig lehet folytatni a sort, de felesleges.

Bár képviselőasszony nem túl kedves megfogalmazása szerint csak az ideköltözött szerencselovagok sulykolják a véleményüket az interneten, azért őszintén bízom abban, hogy tényleg csak a törvényi megfelelés miatt változtattak nevet és a művelődési ház marad ami volt, a kultúra háza, a lélek épülésének a háza...

Nincs mit megbocsájtania...

Ma megint bíróságon jártam. Ma volt a rágalmazási ügyem másodfokú tárgyalása, illetve lett volna... 14:00-ra volt kiírva a tárgyalás és bár nekem az idézés szerint nem kellett volna személyesen megjelennem, azért csak úgy éreztem, hogy ott a helyem mint vádlottnak, akire Kiss Anita polgármester 2 év letöltendő büntetést és több százezer forint megfizetését kérte. Tehát ott voltam a folyósón, de csak én és a tudat, hogy az elsőfokú bíróság már 2017 márciusában kimondta: "Nem bűnös!". 

Beszólítottak, de csak engem. A teremben 3 bíró és a titkár, illetve én. A bírónő, aki a tárgyalást vezette rögtön bocsánatkéréssel nyitott, és közölte, hogy ez egy nagyon rövidke tárgyalás lesz, mert tegnap délután kaptak kézhez egy nyilatkozatot, miszerint Kiss Anita polgármester megbocsájtott nekem és nem kéri az ügy folytatását, de sajnos ez túl későn érkezett, engem nem tudtak erről írásban értesíteni, így csak összeült a másodfokú ítélőszék. Én kézhezkaptam a nyilatkozat nekem járó példányát, majd én is bocsánatot kértem mind a saját, mind más nevében, hogy emiatt össze kellett ülnie a bíróságnak, megint csak feleslegesen pazarolva az adófizetők pénzét, majd miután ezt megbeszéltük elköszöntem. A folyósón csak végigolvastam ezt a kis nyilatkozatot, ami imigyen szól:

"Tisztelt Bíróság!

A rágalmazás vétsége miatt Kovács László Árpád ellen indított büntető ügyben a vádlottnak megbocsájtok, az ügyet nem kérem tovább folytatni.

Lakitelek, 2018. január 22.                                       Tisztelettel: Kiss Anita magánvádló"

Ennyi! Vége! Ügy lezárva! 

De ekkor elgondolkodtam... "a vádlottnak megbocsájtok"... 

Mi van?!? Megbocsájtok??? és ekkor leesett... sajnos pertársam nem jött el, egyedül voltam a folyósón, így nem is tudtam a szemébe nézni, reflektálni az általa két sorban leírtakra, de úgy gondolom, ebben a formában is el fog jutni hozzá a válaszom.

Tisztelt Polgármester Asszony!

Köszönettel fogadtam levelét és örülük, hogy vége ennek az eljárásnak, de nem értem Önt. Nem értem, hogy mit bocsájtott meg, hiszen nincs mit megbocsájtani... Nem írtam semmi olyat, ami bármilyen szempontból bocsánatos, ne adj isten megbocsájthatatlan bűn lenne. Nem tettem semmit Ön ellen, nem sértettem meg a becsületét, nem rágalmaztam Önt, hogy a bíró Urat idézzem: az Ön egyik cselekedetét "negatív kritikával illettem". Önnek nincs mit megbocsájtania...

Ellenben Ön volt az, aki mondva csinált indokokkal bíróságra rángatott, Ön volt az, aki  többszörösen alaptalan vádakkal illetett, Ön volt az, aki 2 év letöltendő szabadságvesztést kért rám, Ön volt az, aki több százezer forint megfizetésére akart kötelezni, Ön volt az, aki miatt többször is el kellett magyaráznom a külföldi feletteseimnek, hogy "igen, Magyarországon bárki beperelhet bárkit, ha befizet 10.000 Ft-t, akár van alapja a pernek, akár nincs", Ön volt az, aki miatt két éve ott volt a bizonytalanság az életünkben, holott az elsőfokú ítélet tisztán kimondja, hogy semmit, azaz semmit nem követtem el Ön ellen, holott az ügyvédje milliós károkat, anyagi- és személyes sérelmeket sorolt fel a vádbeszédében...

De továbbmegyek... Ön volt az, aki mondvacsinált indokokkal sok más értékes emberrel egyetemben kirúgta a feleségem a polgármesteri hivatalból, Ön volt az, aki ellehetetlenítette maradásunk az önkormányzati bérlakásban, Ön volt az, aki eskü alatt vallota, hogy ezeknek a fenti dolgoknak természetesen semmi köze ahhoz, hogy én Önt negatív kritikával illettem és legvégül Ön volt az, aki miatt a kislányom pityeregve kérdezte, hogy most akkor 2 évig nem fog látni, mert börtönbe kell mennem...

Őszintén megmondom sokáig haragudtam emiatt, de idővel beláttam, hogy van ennek előnye is. Első körben az, hogy így vagy úgy, de megoldódott az életünk: lett új albérletünk, a feleségemnek is, nekem is új munkánk és tudja mit? Ezzel még jót is tett velünk.

A második és talán legfontosabb, hogy a bíróságon megláttam az Ön valódi arcát. Nem a mosolygós, kezet simogatósat, nem a hivatalos polgármesterit, aki ülést vezet, hanem a valódi arcát: a színészt, aki sír ha kell, de két perc múlva már szemforgatva kiabálót, a hivatalosan mosolygót, de az ítélet kihirdetése után már sziszegve vádlót és haragból csapkolózót, summa summarum a valódi énjét leplezetlenül, csupasz mivoltában. És azt, hogy ezt más is látta, másnak is engedte látni...

Tényleg sokáig haragudtam, de bele is fásultam ebbe az alaptalan perbe, ebbe a színjátékba, amit műveltek az ügyvédjével és bár sok rosszat is elkövetett ellenünk, akaratán kívül így vagy úgy, de jót is tett velünk. És hát az idő a legjobb gyógyír az ilyen sebekre kedves polgármester asszony, így ezúton megbocsájtok Önnek, mert Önnel ellentétben, nekem tényleg van miért...