2015. október 16., péntek

Plágium újratöltve, avagy a másolt beszédek elemzése

A harmadik blog bejegyzésemben a szüreti felvonulásról és a bálról akartam írni (és nem csak azért, mert már szó érte a ház elejét: jelezték a feleségemnek az oviban, hogy már nagyon várják az összegzést – ígérem pótolni fogom azt is), de tegnap ismét olyan cikk jelent meg a lakitelekma.hu-n, ami mellett nem, vagy csak nehezen tudnék szó nélkül elmenni.

Valahol örültem neki (és nem azért, mert negatív dolgok jelennek meg egy közszereplőről), hanem mert így végre egy régi vágyam válthatom valóra: megpróbálom elemezni az adott helyzetet politikai- és morális szempontból, egy lépéssel hátrébb állva, egy külsős szemszögéből. Ennek a vágynak a „keletkezése” még makói éveimre vezethető vissza, ahol a Városépítők Társasága Egyesület tagjaként többször rendeztünk beszélgetős estéket a városban „Közéleti Klub” néven (olyasmi, mint a Pálinkaházi Esték), ahová mindig valamilyen ismert, érdekes embert hívtunk meg beszélgetőpartnernek. Többek között ifj. Knézy Jenőt a zártkapus magyar-román válogatott meccsen történt őszinteségi rohama után, Zacher Gábort, aki aznap még két középiskolában is tartott felvilágosító előadást, Győrfi Pált, a mentőszolgálat szóvivőjét, aki aranyos, vicces, keserédes történeteken keresztül, teljesen más perspektívából mutatta be a mentősök hétköznapjait és egyik alkalommal Török Gábor politikai elemzőt, akivel aktuálpolitikáról beszélgettünk. Gábor utána még 2-3 alkalommal újra eljött és engem annyira megfogott az a független, különleges látásmódja, hogy akkor anno elhatároztam, hogyha mód és lehetőség adatik, akkor kipróbálom én is. Tegnap este éreztem azt, hogy talán itt az alkalom, hogy kipróbáljam magam.

Csak hogy kerek legyen a történet, röviden összegezném az eddig történteket: augusztus 27-én megjelent egy cikk, miszerint Zobokiné Kiss Anita polgármester asszony az augusztus 20-i ünnepségen Izsó Gábor békési polgármester 2010-es ünnepi beszédét mondta el szóról-szóra, néhány bekezdést kihagyva. Változtatást csak a települések nevében eszközölt, önálló gondolatot nem fűzött hozzá. A fenti cikk miatt sokan támadták a weboldal tulajdonosát, a cikk íróját, holott ahogy egy Bagi Ferenc plébánossal folytatott beszélgetés során kiderült, ő volt az, akinek „nem stimmelt” a 20-i beszéd és ő nézett utána az előzményeknek. Ez a beszéd volt az, ami ötletéül szolgált a tegnapi újabb cikknek: ha a 20-i beszéd másolat volt, akkor mi a helyzet a március 15-i beszéddel? A helyzet ugyanaz, csak most 3 különböző beszédből lett összevágva a szöveg, saját gondolat itt is a helységnevek cseréje volt, illetve egy alkalommal ki lett hagyva a „környező hegyek” kifejezés – ezt megértem. Az összehasonlítás itt olvasható.

Tehát adott egy polgármester, két ünnepi beszéd, amikről kiderült, hogy innen-onnan összeollózottak, egy falu és annak a közvéleménye / véleménye a dologról. Ha polgármester asszony szemszögéből nézzük a dolgot, akkor a 20-i beszéd még csak a kellemetlen ügy kategóriába tartozott (bár egy vehemensebb ellenzék, már rég lemondásra szólította volna fel). Egy botlás, ami ugyan nem védhető semmilyen fórumon (de számon sem lett kérve rajta sehol), így ez „agyonhallgatható”, elbagatelizálható lehetett volna. Most, hogy egy másik beszédről is kiderült, hogy lopott gondolatok halmaza, ez így már egyértelműen politikai és szakmai baklövés, illetve egy elég szegényes bizonyítvány. Ha belegondolunk, hogy egyetlen önálló gondolatot sem fogalmazott meg a két talán legfontosabb magyar ünnepről (amiről már a másodikos lányommal is beszélgettünk és már neki is vannak elképzelései, kérdései az eseményekről), akkor ez a következőket jelentheti: annyira elfoglalt volt mindkét esetben, hogy az egyszerűbb utat választotta. Esetleg saját kútfőből nincs önálló gondolata ezekről az ünnepekről, nem jelentenek neki semmit ezek az ünnepek, egyáltalán nem érdekli ez a két ünnep, maga az ünnepi beszédmondást tartja egy felesleges nyűgnek vagy önerőből (segítséggel) sajnos csak ennyire futja. Amellett, hogy ez tiszteletlenség az eredeti írókkal, a hallgatósággal, az ünnepek szellemiségével, magával a magyarsággal szemben, ez a hozzáállás még ezeken is túlmutat: mi lehet még az, amit eddig saját szellemi termékeként prezentált, de valójában valahonnan átemelte, másolta? Az önéletrajza? A vagyonbevallása? A diplomamunkája? A doktori disszertációja? A többi beszéde? A beadott pályázatok? Esetleg a költségvetés? Természetesen itt nem a kérdéseken van a hangsúly, hanem azon, amit ezek a kérdések jelentenek: hiteltelenné vált, nem lehet tudni, hogy mikor a saját és mikor mások gondolatait adja vissza sajátjaként. Politikai / szakmai szempontból ez az egyik legrosszabb, ami kiderülhet egy vezetőről, hogy hiteltelenné, súlytalanná vált a település lakóinak a szemében.

Nagyon fontos még megvizsgálni azt az aspektust, hogy ki állította össze ezeket a beszédeket? Itt ugye két válasz lehetséges: ő saját magának vagy valaki / valakik megírták neki. Ugye ha magának „írta” a fenti szónoklatokat, akkor nincs kérdés, a fent leírtak érvényesek – öngól. Ha más írta neki, az tompít valamit a fentiek éléből, de ő olvasta fel, illetve ő nem győződött meg a beszéd átvételekor, hogy önálló gondolatok e, illetve még mindig ott motoszkál hátul a gyanú, hogy valóban más „írta”, de tudott arról, hogy hogyan „keletkezett” a beszéd. A 20-i beszéd után még el lehetett volna játszani egy olyat a nagyközönségnek (amit mondjuk vártam is), hogy valakit visszamenőleg megneveznek beszédírónak és egyszerűen elvitetik vele a balhét, mondjuk egy fegyelmivel. Ez nem történt meg, most pedig már szintén hiteltelen lenne, hisz sorozatos plágiumról beszélünk. Úgy, hogy kommunikációs szakemberek is segítik a munkáját, pedig talán még kellemetlenebb a dolog, hiszen ezeknek a szakembereknek a szaktudását (az előző évekkel ellentétben) a költségvetésből honorálják, ami szintén negatív megítélésű lehet a választópolgárok szemszögéből.
Ami még nagyon fontos, hogy ennek milyen megítélése lehet a lakosokban. Egy nagyobb városban, ahol nincsenek személyes ismeretségek, teljesen más a hatásmechanizmusa egy ilyen ügynek: ott hivatalból felfújják az ügyet és a közvélemény nagy részét az befolyásolja, hogy mi jelenik meg az írott / elektronikus sajtóban vagy a médiában. Nálunk pont a személyes ismeretségek miatt teljesen más a lefutása az ügynek. Ugye ahogy tegnap délután láttuk a Facebook-on, nagyjából ugyanaz a 6-8 ember kezdett el rögtön kígyót-békát kiabálni a cikk írójára, de ez egy teljesen természetes reakció: elfogultak, érzelmileg érintettek a dologban – ennek így kell lennie. Ezek a kommentek, hogy „ez csak egy kis botlás”, „egy polgármesternek nem kell költőnek lenni”, „lejárt lemez”, „miért kell mindig támadni”, „nem tudnak belenyugodni a vereségbe”, azt mutatják, hogy nekik ez tényleg nem számít akkora „bűnnek”, mint például egy lopás, rablás vagy erőszak. Ez az ő erkölcsi értékrendjükbe belefér, elfogadható vagy csak olyan szinten elfogultak, hogy emiatt elnézőbbek. Én tegnap is próbáltam a kommentek között arra rávilágítani, hogy valójában a plágium fogalmával a szerzői jogi törvény foglalkozik és adott esetben törvényi tényállás, de látva az emocionálisan túlfűtött válaszokat, nem láttam értelmét beleállni egy tényeket nélkülöző vitába. Ők nem is fogják ezt másképp látni, nem is tisztem meggyőzni bárkit is, csak szeretek a tények mentén kommunikálni. A hallgatag többség, akikkel beszéltem azóta, másként éli meg: van, akit zavar, van, aki sajnálatosnak tartja, van, akit pedig egyenesen felháborít. Ami tény, a lakosság nagyjából felének fogalma sincs a dologról, vagy egyszerűen nem érdekli.


Összegezve, véleményem szerint ez a két beszéd politikai és szakmai szempontból egyértelmű baklövés: a szavahihetőségét és a szakmaiság látszatának elvesztését veszélyezteti a faluvezetés. Ami hatalmas szerencséjük, hogy az ellenzék kooperatív (az én meglátásom szerint túlságosan gáláns, lovagias), és eddig még semmilyen fórumon nem kérték számon ezeket a beszédeket a polgármester asszonyon! Több vezető volt már az országban, akit ilyen hibák / törvénysértések után lemondásra szólítottak fel. A kérdés az, hogy az ellenzék tesz e valamit vagy megint minden megy tovább, mintha mi sem történt volna…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése