"A szabadság utolsó katonája is elesett..."

„A szabadság utolsó katonája is elesett…” Tegnap este ezzel a metaforával fejezte ki együttérzését és kívánt kitartást, sok szerencsét egy nagyon kedves ismerősöm, aki a szememben a falu egyik szellemi bástyája, vezetője. És hogy mi a dolog apropója? A tegnapi napon feleségem megkapta rendes felmondását: a polgármesteri hivatalban átszervezések és feladat-összevonások fognak történni, az építésügyi ügyintézői pozíció, mint olyan megszűnik, és emiatt nem tudnak végzettségének megfelelő állást biztosítani neki.

Ez egy munkajogi szempontból teljesen helytálló felmondás és indoklás, bár érdekesnek tartom. Olyan ez, mintha elküldenék a fogorvost, mondván feladat-összevonások lesznek a lecsökkent betegszám miatt – természetesen ezentúl is lesz fogorvosi kezelés, csak holnaptól az urológián…

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy mióta más szelek fújnak a Széchenyi körút 48. szám alatt, azóta sajnos ez teljesen megszokott állapot: a polgármesteri vezetőváltás óta Renáta, mint kereskedelmi ügyintéző tevékenykedett. Valaki ebben is látott logikát. Én sajnálatosnak tartom ezt a fajta hozzáállást, de nem én vagyok döntéshozó helyzetben, nem az én felelősségem ezen döntések meghozatala.

Mindazonáltal pont a tegnapi nap apropóján végigvettük, hogy milyen személyi változások is történtek a hivatalban, mióta polgármester asszonyunk megkezdte regnálását. Természetesen neki ezekhez a személyi változásokhoz semmi köze, hisz a munkáltatói jogokat a mindenkori jegyző gyakorolja, a polgármesteri hivatalt a jegyző vezeti, a polgármester „csak” a falut. Ugye még mindenki emlékszik, amikor is Dr. Tóth-Péli Emőke néhány nap alatt több írásbeli megrovásban is részesült, ezzel okot szolgáltatva későbbi felmentésére. Sajnos az ő távozása kódolva volt a választás másnapjától, hisz ő is tevékenyen részt vett az előző ciklus vezetésében, a pályázatokban, a fejlesztésekben. A jegyzői pozíció bizalmi állás is valahol, vele kezdte a kisebbségi kormányzást Zobokiné, de rögtön világossá vált, hogy csak az indokot keresi a menesztésre. Innentől (mivel jelentős negatív felhangja volt a jegyző menesztésének) megváltozott a taktika: jött az ellehetetlenítés és a (szerinte kivétel nélkül) „rangon aluli” pozíciókba történő áthelyezések sora – mindegy milyen áron, csak mondjon fel.

Varga Zoli titkárból tanyagondnok lett – véleményem szerint humánpolitikai pazarlás egy bölcsészt szociális gondozói feladatokkal ellátni – de ennek is meglett az eredménye. Zoli felállt, miután máshol kapott állást. Közben nyugdíjazási kérelmek is beugrottak a sorba – Tigyi Istvánné sokak meglepetésére nem vitte végig a Gondozási Központban futó fejlesztéseket, jobbnak látta, ha visszavonul. Ezután Szuetta Béla jött a sorban. Ki ne ismerné nagyhangú vőfélyként, kisbíróként, táncosként vagy tiszteletben álló nagycsaládos apaként? Szerintem nem sokan vannak a faluban. Nyílt, őszinte személyisége senkit nem hagy hidegen (természetesen, akik nem szeretik a nyílt őszinteséget, ők Bélával sem boldogulnak :) ). Többek között személyében is egy nagyon jó barátra leltem itt újdonsült otthonomban. Ő (szakirányú végzettséggel is rendelkező) közterület felügyelőből lett előbb szociális ügyintéző, majd vezette a szippantós autót, végül a júliusi, augusztusi 35-40 fokokban nyolc órában kapálta a tarackot a „lakiteleki plázson”. Ha ő valóban csak erre volt alkalmas, akkor biztos az én értékítéletemmel van baj. Nem baj – felmondott, azóta más dolgozik a helyén. Az, hogy a feladat ellátásához van e a törvény által előírt végzettsége, az nem fontos jelenleg a történet szempontjából. Rózsáné Icu volt a következő áldozat. Feleségem elmondása alapján nála precízebb ember, még nem vezette az iktatót a hivatalban: rendszert vitt a káoszba, sokszor a kollégákat bosszantó alapossággal rendezte az iratokat – tény, amíg ő koordinálta ezt a funkciót a hivatalban, sokkal átláthatóbbá vált a rendszer. Mivel feladatköréből fakadóan betekintése volt minden egyes dokumentumba, valahogy el kellett onnan távolítani, ezért „elnyerte” azt a magasztos feladatot, hogy az ülések hanganyagából készítsen jegyzőkönyvet. Ezután jött a lelki terror: sorozatos mások előtti megszégyenítés, helyesírási hibák miatti írásbeli figyelmeztetés, folyamatos kiabálások. Ha szó szerint írta a jegyzőkönyvet, akkor azért volt gyengeelméjűnek titulálva, ha vázlatosan, akkor azért kapott ki, mert nem szószerinti lett a jegyzőkönyv (tipikus van rajta sapka, nincs rajta sapka). Érthető, hogy feladta, bár mindenki próbálta tartani benne a lelket. Tegnap ő is hívta a feleségem, elmondta, hogy bár azóta nem nagyon van munkája, de legalább nem fáj a gyomra és tud aludni éjszakánként... Íme egy újabb példa, hogy tényleg milyen mosolygós, boldog és rózsaszín az élet a hivatalban! Volt még néhány áthelyezés, ezeknél vélhetően az volt a szempont, hogy házon kívülre kerüljenek az illetők, ami a lényeg feleségem maradt utolsónak a sorban.

De mi is ez a sor, kik is ezek az emberek?

Ők azok az emberek, akiket az előző rendszer katonáinak bélyegeztek, függetlenül attól, hogy azok voltak vagy sem! Feleségem folyamatosan azt hajtogatta, hogy hagyják őt békén, ő Svájc ebben a két fél között zajló csatában, ő csak bejön, elvégzi a munkáját, utána megy a gyerekekért. Végül mégis, igaz utolsóként, ő is a nem kívánatosok fekete listájára került – az előző rendszer vette fel, tuti a Felföldi embere, biztos ő az, aki Andornak jelent – ezeket sajnos többször megkapta…

Tegnap megkérdezték tőlem, hogy nem érzem, hogy az írásaim miatt lett létszám feletti Renáta? Nem feltétlenül – volt egy intermezzo, amiről eddig három ember tudott: Zobokiné, a feleségem és én, akinek ezt Renáta elmondta. Miután felmosták a pezsgőt a választás másnapjának délutánján a polgármesteri hivatal metlakijáról, mindenkivel volt egy négyszemközti elbeszélgetése az újdonsült vezetőnek. A feleségem köszönés helyett annyit kapott, hogy „még azért dolgozol itt, mert ideköltöztetek két gyerekkel…”.  Láthatjuk, falunk vezetője valójában egy szociálisan érzékeny ember, tekintettel van mások családjára, azok megélhetésére… Na jó, nem! :) Ez volt az a mozzanat, amikor elhatároztam, hogy bizony kicsit mélyebben beleásom magam a helyi dolgokba, leírom (a többnyire) független véleményem a helyi dolgokról, így a nyilvánosság erejével biztosítva úgymond védelmet „Svájcnak” az esetleges támadások ellen. Ebből lett ez a blog, ez a mondat volt a szikra, ami arra sarkallt, hogy írjak, hogy legyen egy olyan fórum, ami tényszerűen próbálja elemezni a helyi eseményeket, amit a helyiek olvasnak, és ezen keresztül talán megértik a mögöttes dolgokat és összefüggéseket is.

Visszatérve a fenti listához, ebből számomra a kommunista időket idéző tisztogatás képe rajzolódik ki, aminek a szele a mi kis családunkat is meglegyintette. Érdekes lenne még azzal foglalkozni, hogy kik jöttek az elmenők helyére, hogy hogyan és miként kapta meg a takarítónő és a fia a volt alpolgármesteri irodát (és ezzel a hivatalban és a faluban az alpolgármester asszony megnevezést), hogy az új emberek milyen szakmaisággal és új kapubejáróval járultak hozzá a falu felemeléséhez, de nem teszem. Nem teszem, mert már így is sokkal elfogultabbra és személyeskedőbbre sikerült ez az írás, mint a korábbiak – ezért elnézésüket kérem, a következő már újra a megfontolt, tények alapján elemző írás lesz.

Még egy dolog! A fenti helyzetet lehetne tragédiaként is felfogni, de én a lehetőséget látom benne. Szerencsére anyagi oldalról nem roppan bele a család (kevesebb hülyeségre költünk majd, jobban megfontoljuk majd a kiadásaink), de ezzel akaratlanul is szívességet tett velünk a jegyző asszony (természetesen véletlen sem a polgármester): kimozdított minket a komfort zónánkból, ismét kreatívnak, aktívnak kell lennünk, keresnünk kell a megoldást a jelenlegi helyzetre, ami miatt akarva-akaratlan fejlődni fog a személyiségünk.J

A fent leírtakat a cikkben szereplő emberek mondták el nekem személyes beszélgetések során az elmúlt egy évben, eddig csak feleségemre való tekintettel nem írtam róluk, most meg már mindegy, utánam a vízözön…

Kiegészítés: a felsorolásból méltatlanul kimaradt  Pajer Mónika, akinek 2014. december 31-én lejáró szerződését a polgármester asszony nem hosszabította meg. Mónika a páylázatokkal foglalkozott, létszámfeletti lett, holott elég magasan képzett. Gyermekét egyedül nevelő özvegy anyaként könyörgött hosszabbításért, de szerződése nem lett meghosszabbítva...

Egy testületi ülés margójára

Tegnap lett volna a napja, hogy a testület feloszlatja magát – lett volna, csak így feltételes módban, mert a polgármester asszony remegő hangon idő előtt berekesztette az ülést.

Először nem értettem, sőt szakmai öngólnak tűnt, de azt kell mondanom, így egy nap távlatából, megnézvén az ülés anyagát és végigolvasva a hozzászólásokat, meghallgatva a képviselők véleményét, taktikailag, stratégiailag, kommunikációs szempontból professzionális húzás volt, olyan amire nem voltak, nem is lehettek felkészülve az ellenzéki képviselők. Az, hogy emberileg, morálisan ennek mi a megítélése, az jelenleg nem foglalkoztatja falunk vezetőjét, hisz ne felejtsük el „KAMPÁNY VAN!”, és kampányban szinte minden megengedett a cél elérésének érdekében! Legalább is ez jön le a kibontakozó stratégiából, de nézzük meg részletesebben, lépésről-lépésre…

Hogyan is kezdődött?

Madari Andor rendesen belecsapott az új évbe: megunva a folyamatos egyoldalú törekvést a közös munkára (véleményem szerint objektív okokra hivatkozva), előterjesztést nyújtott be a tegnapi testületi ülésre, hogy az oszlassa fel magát a testület – legyen időközi választás. Három dologra hivatkozott a beadványában: a rendelkezésre álló adatok alapján plágiumgyanús polgármesteri szakdolgozatra – ami szerinte morálisan / erkölcsi alapon teszi alkalmatlanná a polgármestert a faluvezetésre, az elképzelés nélküli, szakmaiatlan vezetésre (elszalasztott pályázatOK – csak így többes számban, hisz nem csak egy volt), illetve a polgármester asszony által képviselt vállalhatatlan, megosztó kommunikációs és viselkedési forma. Ez így, egy nem elfogult, reálisan gondolkodó embernek teljesen érthető, ami esetleg kérdés marad az emberben, hogy van e esetleg más út a feloszlatáson kívül. Ez a beadvány volt / lett volna az egyik napirendi pont a tegnapi ülésen, de nem lett az.

De mi is történt?

A videót megnézve egyértelmű, hogy a tegnapi ülés egy előre megírt, jogi-, kommunikációs- és stratégiai szempontból tökéletesen felépített előadás volt, aminek a hitelét csak az rontotta, hogy látható, szinte mondatról-mondatra felolvasás történt a laptopról. Esetleg akkor ütött volna igazán nagyot az egész (a spontenaitás látszatát fenntartandó), ha fejből ment volna az összes monológ, visszakérdezés, megerősítés, replika. Összességében ennyire összeszedettnek még nem láttam a polgármester asszony produkcióját! Őszintén le a kalappal! Nagyon felkészült, szakmailag teljesen professzionálisan felépített munka volt! Sajnálom, hogy ez az aktivitás, szakmaiság, lendület, ami ezt a testületi ülést megelőzte, ez a felkészültség, a sok beleölt munkaóra eddig nem jelent meg a falu érdekeit szolgáló ügyek előkészítésénél, pályázatok megírásánál, hanem csak most, amikor veszélyben a pozíció, mozgatta meg annyira az apparátust, hogy ekkora csapatmunkáról és ilyen felkészültségről tegyenek tanúbizonyságot! Ha így telt volna az elmúlt 1-1,5 év, akkor biztosan nem lenne téma a testület feloszlatása.

De vissza az üléshez. Elindult az ülés, majd jöttek a napirendi pontok, ahol felvetették, hogy a feloszlatásról szóló pontot vegyék ki, mert a képviselők között van olyan személy (Belicza András), akinek köztartozása van / volt és amíg ez fennáll, addig az méltatlansági ok lehet. Itt deja vu érzése lehet az embernek, hisz alig egy évvel ezelőtt pont ilyen okokra hivatkozta próbálták meg Andrást kirakni a képviselők közül. Akkor is (véleményem szerint most is) volt / van egy 60 napos határidő a tartozás megfizetésére, így ha ez megtörténik, akkor ez a méltatlansági ok megszűnik, ergo semmi nem változik. Ha jól tudom, most is valami 6-8.000 Ft-os tételről van szó… A polgármester asszony legfőképp erre hivatkozva szerette volna kivetetni a feloszlatás pontját a napirendek közül, illetve bemutatta a diplomáját, ezzel próbálván a plágiumgyanút ellensúlyozni. Szó esett még 1, azaz egy pályázatról is, hogy azon miért nem indulhatott az önkormányzat, így eme hármas konstelláció alapján jogalap nélkülinek titulálta a feloszlatást és az ellenzéki képviselők személyes érdekeinek nevezte azt. Itt még 10-15 percig ment az oda vissza, többször felszólította Madari Andort, hogy vegye ki a fent említett napirendi pontot, majd jegyzőkönyveztette, hogy közokirat hamisítás vádjával rágalmazza őt a beadvány jegyzője. Végül névszerinti szavazás volt arról, hogy kivegyék-e a pontot a napirendből, avagy ne. Miután alulmaradt a szavazáson, itt már erősen remegő hangon elmondta a monológját, miszerint az indítvány SZERINTE nincs tényekkel alátámasztva és személyes érdekekhez kötődik, ezért berekeszti az ülést, mert a berekesztés szolgálja Lakitelek érdekeit. (Szó volt még a jubileumi jutalmáról is, de az most nem releváns a téma szempontjából…)

Akkor nézzük a három pontot, ami miatt Zobokiné szerint nincs alapja a feloszlatásra irányuló indítványnak:

1. Belicza András tartozása: Tartozás van? Igen. Ez méltatlansági ok lehet? Igen. Ez az ok megszűnik akkor, ha a képviselő megfizeti tartozását? Igen. Megfizetés esetén történik változás a képviselő jogállásában? Nem. Marad képviselő? Igen…. Azt hiszem ezt tisztáztuk, mégis emiatt etikátlannak tartaná, ha András szavazna. E mögött két dolog van / lehet: Ha András nem szavaz, akkor ugye szavazategyenlőség van, minden marad a régiben, ha esetleg kimondják a méltatlanságot és megszűnik a képviselői mandátuma, akkor a sorban utána következő ember ül be a képviselői székbe, Csikós Mihály, aki Andrással szemben nem ellenzéki képviselő, így meglehetne a hőn áhított többség – semmi akadálya nem lehetne a korlátlan hatalom gyakorlásának. A dolognak annyi a pikantériája, ahogyan Olajos igazgató Úr is említi a videón, anno 3 képviselő kivételével mindenkinek volt ilyen köztartozása, érdekes módon, akkor senkinek nem okozott etikai problémát, hogy szavazzon. A másik, ami miatt igazán álszent dolognak tartom a fentieket az, hogy míg Andrásnak most jutott tudomására a tartozás és annak megfizetésével megszűnik a méltatlansági állapot, addig Szentirmay Tamás képviselő jogerős, másodfokú ítélete után is szavazhatott – akkor ez nem volt erkölcsileg kifogásolva, sőt nála ki is mondták végül a méltatlanságot és jogerősen meg is fosztották a tisztségétől. Ehhez nincs mit hozzáfűzni…
2. A másolt szakdolgozat esete: Polgármester asszony bemutatta a diplomáját. Annak hitelességét meg is vizsgáltatta a jegyző asszonnyal. Ezzel továbbra is az a bajom, hogy még mindig nem ez a kérdés az ügyben. A szakdolgozatra várnak sokan, hogy bemutassa, hisz a plágium-vádak arra vonatkoznak. Sajnos azt még mindig nem látta senki, így ezzel csak annyival vagyunk előrébb, hogy vélhetően fel lesz jelentve Madari Andor rágalmazás vétségéért, de az hogy másolt-e a szakdolgozat, ami alapján diplomát, magasabb köztisztviselői besorolási bért, évekre visszamenőleg több fizetést kapott, ezzel több munkáltatói terhet róva a településre, még mindig nem tudja senki, talán csak a polgármester asszony…
3. Meg nem pályázott milliók: Polgármester asszony kiragadott egy pályázatot, amin nem indultak és elmagyarázta, hogy miért nem. Bennem még mindig élénken él az a tavaly novemberi összegzés, ahol legalább 3 pályázat van megemlítve, amiket kihagyott a falu. Ennek a fényében ez is maximum egy kapufa, de messze nem gól...

Összegezve: a fenti három pont alapján nem tartotta megalapozottnak a beadványt, így vélhetően szabályellenesen berekesztette az ülést és kiviharzott a teremből. Szakmailag tökéletes, jobban az ő helyzetében nem lehetett volna megoldani a feloszlatás elkerülését. Ezzel viszont felvállalta azt, hogy a hatalomhoz ragaszkodás képe ragad rá, illetve ez a viselkedés nagyon megosztó lehet a lakosok között. Ezzel feltett mindent egy lapra, illetve ez vélhetően beleillik a már végletekig lezongorázott KAMPÁNYTERVBE, ez is állomás volt ott, amivel megágyazott egy jövőbeni következő megnyilvánulásának, ahol vélhetően megint a megtámadott, gyenge nő szerepében fog tetszelegni, aki csak a falu érdekeit tartja szem előtt a csúnya pártkatonákkal szemben. A kérdés az, hogy az emberek átlátnak-e ezen a színjátékon, illetve a legnagyobb kérdés, HELYE VAN E ILYEN SZÍNJÁTÉKNAK, VÉLEMÉNYES VISELKEDÉSNEK, ILYEN HATALOMMEGTARTÁSI- ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNIKÁKNAK FALUNKBAN?

A parlamentben és az országos politikában csak ez van, kérdés nálunk is tényleg ez kell? Ez az az irány, ami előre viszi a dolgokat? Ettől fejlődik a falu? Ettől sikeresebbek leszünk a pályázatokon? Ettől lesz jobb a közhangulat? Ez a viselkedés csökkenti, megszünteti a megosztottságot a faluban?

Ezeket a kérdéseket mindenkinek magának kell megválaszolni, csak meg kell nézni a videót itt, utána józanul mérlegelve értékelni az ott hallottakat…

Feloszlatja magát a képviselőtestület?

A tegnapi nap délutánján Madari Andor alpolgármester egy előterjesztést adott be a következő testületi ülésre, hogy a képviselőtestület éljen a törvény adta lehetőséggel és oszlassa fel magát. Ha az előterjesztését elfogadja a testület, akkor időközi választások lesznek valamikor április – május környékén.

A javaslatot vélhetően minimum négyen támogatni fogják, de simán elképzelhető, hogy ez is egy hét igenes szavazás lesz, hiszen a jelenlegi állapot senkinek sem igazán jó (valójában így is működhetne a dolog, de ahhoz mindkét fél akarata kellene). Az ellenzék folyamatosan falakba ütközik, illetve utólagosan értesül a történésekről, mert érdemi konzultáció nincs az irányukba, holott többségben vannak – nélkülük nem lehet semmit megszavazni. A másik oldalon a faluvezetés eközben próbál kilépni a saját árnyékából, illetve a magának felépített sértett / bántott / elesett / megtámadott szerepből, de ez is egyre hiteltelenebbül megy. Ez jó volt a kampányidőszakban, de így ciklus közben ez már kevés, itt már eredményeket is várnának a szavazók, nem csak ígéreteket. Sajnos a beadott pályázatok egytől-egyig elbuktak (már ha egyáltalán beadták őket), a pénz- és kedvezményosztásokon, személyzeti tisztogatáson, közpénzből történő új pozíciók létrehozásán, több százezres kirándulásokon, kontrollálatlan pénzszóráson kívül nagyjából 0.0, amit egy év munkássággal fel tudnak mutatni. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy történtek fejlesztések is, de azok vagy még az előző ciklusból húzódtak át vagy az ellenzéki képviselőktől induló kezdeményezések voltak (egyedüli önálló gondolat talán a majd 20 milliós önerős jégpálya lett volna, de azt szerencsére elkaszálta a testület). Ezzel szemben botrányokban, vállalhatatlan megnyilvánulásokban, szakmaiatlan döntésekben nem volt hiány az elmúlt egy esztendőben, talán ezért is gondolhatják úgy egyre többen, hogy az irány nem jó.

Andor is ezekre hivatkozik az előterjesztésében, de ami ebben számomra a leginkább fájó pont, az a 250 millió forint, amire nem is adtak be pályázatot, így az esélye sem volt meg a településnek arra, hogy nyerjen! Ennél nagyobb hibát egy faluvezetés nem követhet el, hogy meg sem próbál pályázni! Az, hogy valaki az ünnepi beszédeit google-el keresi, vagy feltételezhetően nem saját kútfőből származik a diplomamunkája, esetleg vállalhatatlan hangnemben emailezik, az mind-mind eltörpül emellett a szakmai hiba mellett! EZ az indok, amiért valóban fel kell oszlatni a testületet!

Ha tényleg feloszlatják magukat, akkor ugye megint jön három hónap kampány. Ahogyan fent leírtam eredmények hiányában faluvezetési oldalról vélhetően megint jön majd a hangulatmanipuláció: „bántanak, nem hagynak dolgozni, gáncsoskodnak, összeférhetetlenek, gonoszok”, esetleg jönnek még a megmondó emberek oldaláról a „nem tudja elengedni a hatalmat, csak a hatalom a fontos” frázisok is.

Remélem, hogy nem így lesz. Remélem, hogy tervekről, elképzelésekről, ötletekről fog majd szólni a kampány: valamiért és nem valami ellen! Csak úgy, felnőtt, értelmes emberek módjára…