Már több mint egy hónapja nem írtam, de mint mindennek,
ennek is oka van. Legutóbb Renáta munkanélkülivé válásáról szóltam, azóta
nagyot fordult velünk a világ. Közben beesett még egy bírósági feljelentés,
illetve ok-okozati összefüggésben még egy nem tervezett költözés is.
Miután Renáta megtudta, hogy átszervezés áldozata lett,
néhány napra rá nekem meg egy feljelentést hozott a posta: nagy nyilvánosság
előtt elkövetett rágalmazás és becsületsértés miatt perelt be falunk vezetője.
A meghallgatás most lesz pénteken, kíváncsi vagyok, ahogyan már írtam a
társalgóban, hogy eljön e majd személyesen vagy csak a jogi képviselőjével
fogok találkozni. Szeretnék végre személyesen is bemutatkozni a polgármester
asszonynak, hogy ha már ennyire ad a véleményemre, akkor legalább tudjuk egymásról,
hogy kik is vagyunk valójában. Summa summarum a magánvádas feljelentésben
kiemelte, hogy 2 év letöltendő is lehet a büntetése egy ilyen tényállásnak, így
kíváncsian várom, hogy hogyan is néz ki egy ilyen bírósági eljárás. Eddig még
soha nem jártam bíróságon, de hát egyszer ezt is el kell kezdeni. Majd pénteken
beszámolok az eredményről.
A híresztelésekkel ellentétben az albérletből nem lettünk
kirakva, hisz érvényes bérleti szerződésünk van addig, amíg feleségem
munkaviszonyban áll az önkormányzattal. Az önkormányzati alkalmazottak a helyi
szabályzás alapján a piaci ár feléért bérelhetnek önkormányzati ingatlant.
Miután megtudtuk, hogy Renátát eltávolítják a polgármesteri hivatalból, azonnal
beadtunk egy kérelmet, ami alapján változatlan feltételekkel, de piaci áron
(kedvezmény nélkül) szerettük volna tovább bérelni a fent nevezett ingatlant.
Sajnos ez nem jött össze, az új szerződéstervezet alapján, amit
kaptunk 2016. márciusától 2016. júniusig szólt volna a szerződésünk, de
erre a 3 hónapra le kellett volna rakni 2 havi kauciót és egy közjegyzői
okiratot saját költségen – nem túl barátságos, de teljesen szabályos. :-) Rövid
mérlegelés után úgy döntöttünk, hogy inkább továbblépünk és keresünk egy
hosszabb, biztosabb lakhatási lehetőséget (ki tudja hosszabbítottak volna
e velünk június után?). Nagyjából két nap alatt kaptunk 3-4 ajánlatot (ezer
köszönet az aggódó hívásokért és a sok önzetlen segítségért), így alig egy hét
után már meg is lett az új lakás. Így most politikai üldözöttként kicsit fáradtan,
de mosolyogva, dobozokból élve tengetjük napjainkat. Bízom benne, hogy rövid
időn belül belakjuk az új lakást és minden ismét a helyére kerül.
Ezúton még egyszer köszönöm mindenkinek a segítséget a költözésben: a
teherautókat, a dobozokat, a ládákat, az izmos karokat, a segítő kezeket.
Köszönöm barátaim! :-)
Válaszolva
a sok féltő kérdésre: nem, nem tervezzük, hogy elhagyjuk a falut! Nagyon
szeretünk itt, a gyermekeink is imádnak és ahogyan már több helyen elmondtuk /
leírtuk hosszú távra tervezünk Lakiteleken! Itt szeretnénk telket / házat
vásárolni, vállalkozást indítani, egyáltalán véglegesen letelepedni. Ez a falu
ideális hely a gyerekek felnevelésére, óvodáról, iskoláról csak jót tudunk
mondani és itt jó emberek között, boldogan élhetünk egy szép faluban! Kell
ennél több? :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése